Közgazdász vándorgyűlés

A válság kezelése a világban és Magyarországon,
avagy az alagút vége.

Válság van. Szinte mindenki erről beszél. Vannak, akik a saját bőrükön érzik. Ki jobban, ki kevésbé. Vannak akik megpróbálnak tenni valamit a helyzet javítása érdekében. Mások bírálják a megtett lépéseket. Vélt vagy valós tudományos műhelyek alakulnak. Zsonglőrök, mágusok, látnokok, a tudomány szolgái körbeülik a fortyogó üstöt, kígyót, békát, elnyűtt kabátot, mindent beledobálnak, kavarnak, csak kavarnak, a füst és a gőz egyveleg maróan csípős illatában érlelik meggyőződésüket. Majd előlépnek a közönség elé, hogy világgá kürtöljék, ők azok, akik már tudják a tutit.

A nép figyelmesen meghallgat mindenkit. Azt is, aki az alacsony jegybanki kamat üdvözítő hatására esküszik. És azt is, aki ennek ellenkezője mellett érvel. Eközben, a megtakarított pénzzel rendelkező titkon reméli, hogy maradnak a magasabb kamatok, mert, akkor több lesz befektetésének a jövedelme. A beruházni akaró vállalkozó a kamatcsökkenés bekövetkezéséért szurkol, olcsóbb hiteleket remélve.

A nemzeti valuta árfolyama szintén a világmegváltó szerepét játssza. Persze nem mindenki számára egyformán. Az euróban szerződött exportőr gyengébb forintért esedezik, mert így több pénzt kap az árujáért. Az importőr erős forinttal kerül nyerőbb helyzetbe. A lakás-, vagy autó hitelt törlesztőnek egyik napról a másikra megnő az adóssága.

Lehet azon elmélkedni, hogy a sikeres vállalkozóból, a professzorból, vagy a jogászból lesz-e a jobb államférfi! És azon is el lehet vitázni, hogy a fiatal titánok, vagy a tapasztalt öregek tudják-e jobban irányítani az ország szekerét. Nagy meglepetés lenne, ha kiderülne, hogy bármelyikből lehet jó vezető, ha alkalmas rá?

Közben a nép egy része szorgalmasan fizeti az adót, hogy legyen miből válságkezelő programot csinálni, másik része pedig két úja közzé teszi a hüvelyk úját, mondván, ezt nektek!

A különböző érdekcsoportok több pénzt követelnek. A nagy gondolkodók közül többen figyelmeztetnek, hogy nem lehet mindent pénzben mérni, és teret kell engedni a jogos igényeknek. De szintén ők azok, akik az elmúlt időszak bőkezű költekezését jelölik meg, mint a válságot kiváltó tényezőt. Lehet, hogy tényleg nem lehet mindent pénzben mérni, de ahhoz is pénz kell?

Válság van. A Walt Street a hibás? A pénzéhes és gátlástalan bankárok? Vagy egyszerűen az emberi kapzsiság, a mértéktelen fogyasztás? Vagy valami más? Elvárható-e a gazdaságtól, hogy soha ne kerüljön válságba? Elvárható-e a Föld nevű bolygótól, hogy az emberiség elszaporodásának, a környezet terhelésének bármilyen mértékét tolerálja? Tud-e egy vállalat bármekkora nagyságot elérni, bármeddig növekedni?

Amennyiben nem a válasz, úgy törvényszerű következmények lehetnek a gazdasági krízisek, az özönvizek, a földrengések, a világháborúk, a járványháborúk, a vállalati csődök és újraosztódások.

Jó hír ebben az egészben, hogy ugyanúgy törvényszerű a megújulás, a friss erő születése, a bizakodás. Az alagútnak mindig vége van.

2009.09.25.

Lenkei József
cegiranytu.hu

Az oldal elejére >>>

Nyitó Plenáris

A konferencia vendéglátója a a MenDan Thermal Hotel. Kezdődik a Nyitó plenáris. A délutáni, majd a másnap délelőtti plenáris után a közgazdászok tíz szekcióban folytatták a munkát.

Elnöki megnyitó

A szív és az ész ünneplésére jöttünk össze.

Az első olyan közgazdász vándorgyűlés, ahol le kellett zárni a jelentkezést, mert elfogytak a helyek.

Kovács Árpád egyetemi tanár, elnök, Állami Számvevőszék, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke

Zalakaros Magyarország legvirágosabb városa, mint fürdőhely, elsősorban gyógyvízéről és gyógyfürdőjéről ismert, ám a zalai dombok ölelésében elterülő hangulatos kisváros és környezete számos egyéb természeti csodát és vonzerőt rejt.

Napjainkban fokozott befektetői érdeklődés tapasztalható a település iránt.

Zalakaros

Szirtes Lajos, Zalakaros város polgármestere

A válságkezelés társadalmi és kulturális feltételei

Mi a nagyobb tett? Kielégíteni száz vágyat, vagy legyőzni egyet?

Az itthoni termékek kiszorultak a piacról.

A keresőkorú népesség felének nincs legális megélhetőségi lehetősége. Ma gazdag és szegény a költségvetés apadó forrásait igyekszik megcsapolni.

A fogyasztás növekedése nem haladhatja meg tartósan a termelékenység növekedését. A közönség elhitte, hogy a Walt Street varázslóinak köszönhetően ölébe hull a gazdagság! A felelőtlenség dáridóját most egy globális válsággal fizetjük meg.

A tudomány akkor jár el helyesen, ha kíméletlenül rávilágít ezekre a tényekre.

Pálinkás József egyetemi tanár, akadémikus, az MTA elnöke

Gyökérkezelés

A válság kirobbanásában közreműködők egyre hangosabban hirdetik, hogy látszik az alagút vége.

A gazdasági globalizációval nem tartott lépést a nemzetközi szabályozó rendszer globalizációja. A piacok önszabályozó szerepével helyettesítették az állam önszabályozó szerepét.

A válság nyomán felerősödtek a társadalmi feszültségek, amelyek a közgazdászokat gazdasági kezelésre kényszerítik.

Mi mozgatja a világot? Mózes szerint a törvény, Krisztus szerint a szeretet, Marx a gyomorra esküszik, Freud az ösztönéletre szavaz. Ki kell alakítani az állam új szerepvállalását.

Kádár Béla akadémikus, az MKT örökös tiszteletbeli elnöke

A válságkezelés főbb elméleti kérdései Magyarországon

A vitában érlelődik az igazság. Általános kereslet növeléssel a válság mérsékelhető, de sajnos ez csak a nagy gazdaságokban alkalmazható. A kisebbeknek célzottan, a gazdaság bizonyos területeire koncentrálva kell ösztönző rendszereket működtetniük. Ilyen terület lehet az infrastruktúra és az oktatás.

Erdős Tibor akadémikus, az MKT korábbi elnöke

Válságkezelés és fenntartható fejlődés

A kapitalizmus nem az állami beavatkozás, hanem a termelékenység növekedése miatt fejlődött.

A világ népességének 5 %-a fogyasztja el a torta 75%-át. Közgazdasági üzenet: "Gyere már ki, költsd el a pénzedet, mert különben nem fog működni a gazdaság!"

Kerekes Sándor egyetemi tanár, rektorhelyettes, Budapesti Corvinus Egyetem, az MKT Környezetgazdálkodási Szakosztályának elnöke

Nyitó fogadás

A nyitó fogadáson a résztvevők Szentpéteri Csilla zongoraművésznő játékában gyönyörködhettek.

Szentpéteri Csilla mottója: „A nemes célokért vívott missziókban megmérettetik a lelkem, s tudom, hogy nem hiába vagyok földi utamon”.

Szentpéteri Csilla

Vacsora

A nyitó fogadásnak a helyszínt szintén a MenDan hotel biztosította. A svédasztalos vacsora kifogástalan volt. Mivel mi nem kell annyira udvariasak legyünk, mint az elnök, anélkül, hogy bárkit is megbántani szándékoznánk megjegyezzük, hogy a felkínált borok sok kívánnivalót hagytak maguk után. Nem tudjuk megállni, hogy ne vonjunk párhuzamot az előző években az egri borászok által tanúsított hozzáállással, akik egymással versenyezve igyekeztek a részvevőket elkényeztetni jobbnál jobb boraikkal. Talán nem véletlenül híres az egri bor!

Amikor hangot adtunk véleményünknek, akkor azt a választ kaptuk a társaságunk egyik helyi képviselőjétől, hogy "kinek a pap, kinek a papné...". Hát ez így is van!

Mulatság

A kép magáért beszél! Csak folytatni tudjuk a párhuzamot az egri rendezvénnyel. Aki mindkettőn ott volt, az tudja mi a különbség.

Az estének vége

Különösen szép indián nyáresti hangulatban lehetett része annak, aki egy kis sétára ragadtatta el magát lefekvés előtt.

A magyar gazdaságpolitika a nemzetközi kilátások tükrében

Nem arról szólt a történet, hogy Magyarországon lesz-e válság, hanem arról, hogy mikor lesz! Az alacsony megtakarítási hajlam finanszírozási nehézségeket okozott.

Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke

Hogyan kezeljük a foglalkoztatáspolitikát válságban?

Elsődleges feladat, hogy a munkaerő piacon tartsuk az embereket.

Herczog László szociális és munkaügyi miniszter

Versenyképesség napjaink Magyarországán

A válság tovább fog mélyülni.

Helyre kell állítani a szétesett kormányzást. Hatékony, szolgáltató és lehetőségeket teremtő legyen az állam. Több ezer intézményt kellene megszüntetni a bürokrácia csökkentése érdekében!

Szükséges a költségvetés újratervezése. Az újraelosztás drámai csökkentése a megoldás. Ezen belül az államigazgatási kiadások lefaragása (hat-hétszáz milliárd forinttal), illetve a szociális-, a gazdasági- és a kamatkiadások csökkentése.

Elengedhetetlen az EU-s pénzek hatékonyabb felhasználása és a jelentős mértékű adócsökkentés.

Járai Zsigmond v. jegybankelnök, a CIG Közép-európai Biztosító Zrt. felügyelőbizottságának az elnöke

Munkaadók a válság leküzdésében

Követendő út az európai integráció elmélyítése, a Liszaboni Szerződés utáni időszakra is.

Futó Péter elnök, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége

Függő játszmák

A konvergencia program meg fogja teremteni az egyensúlyt, de tönkreteszi a gazdasági növekedést.

Nyolcszáznegyven ezer rokkantnyugdíjasunk van! Több, mint a Második Világháború után!

Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Gazdasági és Szociális Tanács soros elnöke.

Válságkezelés - az állam szerepe

A válságnak még nincs vége. A mostani kezelésből újabb válság fakadhat. A fogyasztás visszaesése olyan mértékű kereslet hiányt fog keletkeztetni a világon, amit nagyon nehéz lesz ellensúlyozni. Erősödő protekcionizmussal kell számolni, amely gyakran nacionalista átfedésekkel lesz jelen.

A forradalmat nem azok csinálják, akik szegények, hanem akik csalódnak.

A válságból való kivezető út nem a bezárkózás, hanem a még több integráció, kooperáció és koordináció az unión belül.

Ha csak egy valamit lehetne kívánni a palackból kiszabaduló titokzatos dzsinntől, akkor az a foglalkoztatás kérdésének a megoldása lenne.

Mindennek az alapja a makrogazdasági egyensúly. Kérdés hogyan lehet az egyensúlyi keretek között a növekedési potenciált befolyásolni? A foglalkoztatottság növelése, az adók-járulékok csökkentése, a versenyképes bérköltség kialakítása lehetnek a jó válaszok. A befektetők is elismerik, hogy e tekintetben történtek érdemi lépések Magyarországon. Hosszútávon folytatni kell a nagy rendszerek strukturális átalakítását és meg kell oldani a roma integrációt.

Bajnai Gordon miniszterelnök

A média érdeklődése

A média érdeklődését minden bizonnyal Bajnai Gordon miniszterelnök jelenléte még tovább fokozta.

I. Gazdaságpolitika szekció

A Gazdaságpolitika szekció munkáját Madár István vezette.

Madár István szerkesztő, portfolio.hu, az MKT Gazdaságpolitikai Szakosztályának titkára

A gazdaságpolitika szekció helyszíne

Mi ezt a szekciót választottuk.

Helyszín: Karos Hotel Spa

A versenyképességről

Évek óta tudjuk, hogy mit kellene csinálni és még sem csináljuk.

Az üzleti szféra problémái a közszférából adódnak. Versenyképességi válságunk rétegei:

• történelmileg örökölt elemek,
• gazdaságpolitikai tévút,
• globális válság

Chikán Attila egyetemi tanár, BCE, az MKT Gazdaságpolitikai Szakosztályának elnöke

Depresszió vagy növekedés? A kilábalás feltételei és lehetőségei

Az új tagországok kilátásai lényegesen rosszabbak, mint a fejlett országoké.

Halmai Péter intézetigazgató egyetemi tanár, Szent István Egyetem

A világgazdasági környezet a válság után - mi lesz más?

Nem olyan válság következett be, mint amire számítottunk.

Várhatóan a válság után is óvatosabb lesz a kockázatvállalás, lassabb a világgazdasági növekedés és tapasztalható lesz a fejlettebb technológiák felé történő elmozdulás.

Csermely Ágnes közgazdasági elemzésekért felelős igazgató, MNB

A magyar kapitalizmus intézményi kérdései (A kapitalizmus jelentés normatív értelmezése)

Aki ma sikeres, az akadálytalanul előzi a buszsávban a kocsisort, mert a rendőrlámpa nem működik.

Az állam csak bíró. A meccs nem róla szól!

Sikeres az, aki képes a kitűzött céljait elérni és ezzel elismerést vált ki.

Az emberek nem azt gondolják, hogy az adócsalás bűn, hanem azt, hogy az állam követ el bűnt azzal, ahogyan az adókat megpróbálja beszedni.

Szepesi Balázs ügyvivő, Közjó és Kapitalizmus Intézet

Vacsora a MenDan Thermal Hotel és Aqualandban

Az Operaházy Borlovagok zenés estje.

http://www.operahazyborlovagok.hu/

Záró plenáris ülés

A záró plenáris a szekcióelnökök beszámolójával kezdődött.

Az MNB szerepe a válságkezelésben

Egyre többet kezdünk foglalkozni azzal, hogy mi lesz a válság után.

A magyar gazdaság jó irányba halad, még akkor is, ha ez egy nagyon alacsony szintről indul. Csökkentek a pénzügyi feszültségek, mindenki alkalmazkodott a válsághoz, a vállalatok, a lakosság és a banki szektor is, de továbbra is érzékelhető a bizonytalanság a jövőt illetően. A válság egyik tanulsága, hogy nem svájci frankban és jenben kell eladósodni.

A világban egyensúly kell legyen a folyó fizetési mérlegek tekintetében. Ha valakiknek többletük van, akkor másoknak hiányuk kell legyen. A törekvésnek, amely a többlet elérésére irányul, lesznek nyertesei és vesztesei.

Most kell elkezdeni építeni azokat a mechanizmusokat, intézményi rendszereket, amelyek egy következő válság kihívásainak meg tudnak felelni.

Simor András elnök, Magyar Nemzeti Bank

Költségvetés, adók, versenyképesség a válságkezelés jegyében

Az elfogadott költségvetéshez képest 400 Mrd Ft kiadáscsökkentés. A hiány eredményszemléletben a GDP 3,8%-a, míg pénzforgalmi szemléletben a GDP 4%-a.

Az igazán nagy dilemma a versenyképesség növelése az egyensúlyi keretek között.

Katona Tamás pénzügyi államtitkár, Pénzügyminisztérium

Magyar gazdaság: a lázas beteg

A magyar gazdaság 2006 óta lázas állapotban van és az ez elmúlt években nem felzárkózási, hanem leszakadási pályára került.

Ahhoz, hogy a következő évtizedben eurónk legyen, el kell érni a 45%-os újraelosztási rátát.

Teendők:

• kiadási plafon meghatározása
• beruházáspárti gazdaságpolitika kialakítása
• kiszámítható és jelentős adócsökkentés
• a munka világa felé orientáló ösztönző rendszer
• a hitelesség visszaállítása
• euró céldátum kijelölése az évtized elején

Varga Mihály országgyűlési képviselő, v. pénzügyminiszter

A főtitkár

Aki a háttérből az eseményeket mozgatja. Akinek minden résztvevőhöz van egy jó szava.

Halm Tamás főtitkár, Gazdasági és Szociális Tanács

Zárszó - a négy mosoly csillaga jegyében

A tényeken ma már nem vitatkozunk. Ez nagy szó, hiszen éveken keresztül nem voltunk hajlandók a tényekkel szembesülni.

A közpolitikának tudomásul kell venni, hogy a magyar társadalom mit fogad be. Ez a társadalom 50%-os újraelosztásra van szocializálva. Ha ezen változtatni akarunk, akkor a hozzáállás kell elsősorban befolyásolni.

Kovács Árpád egyetemi tanár, elnök, Állami Számvevőszék, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke

Közgazdász Vándorgyűlés, Zalakaros 2009.09.24-26.

A vándorgyűlések történetében a legnagyobb létszámot regisztrálta.

Érezni lehetett, hogy a résztvevők többsége azért volt itt, mert mindenki izgalommal és kíváncsisággal teli várakozással tekint a jövő felé. Mi lesz a válság után? Mennyire változik meg mindennapi életünk? Kicsiny országunk és alaposan megosztott népe hogyan tud megfelelni a világgazdaság támasztotta kihívásoknak? A viták kitolódtak a folyosókra és ahogyan az elnök is mondta, mentesek voltak a személyeskedéstől. Ez jóleső érzés és bizakodásra hangoló.

cegiranytu.hu