Magyar Közgazdasági Társaság 48. Vándorgyűlése

További oldalaink, írásaink

Linkek oldalon belül: Varga Mihály / Török Ádám / Balázs Péter / Szabó Gábor / Mellár Tamás / Vértes András /

Bod Péter Ákos / Kovács Árpád / Csermely Ágnes / Cserháti Ilona / Barcza György / ZÁRÓ PLENÁRIS /

Fellegi Tamás / Kármán András / Szász Károly / Karvalits Ferenc / St.Martin / Club Service / Halászcsárda /

Aquapolis / I. Makrogazdaság / II. Bankok és közpénzügyek / III. Gazdaság- és vállalkozásfejlesztés /

IV. Nemzetközi gazdaság / V. Informatika / VI. Klíma, energia, zöld gazdaság /

NYITÓ PLENÁRIS ÜLÉS szeptember 30.

Elnöki megnyitó

Kovács Árpád egyetemi tanár (SZTE), az MKT elnöke

Elkezdődik a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett 48. Közgazdász-Vándorgyűlés Válságkezelés és váltóállítás címmel Szegeden, a Forrás szállóban. Az elnök miután köszönti a résztvevőket, reményét fejezi ki, hogy higgadt, szakmai párbeszédnek fog otthont adni a hazai közgazdász társadalom legjelentősebb éves rendezvénye.

Oláhné Szántó Mária, az MKT Csongrád Megyei Szervezetének elnöke

Varga Mihály államtitkár, Miniszterelnökség

Folytatás vagy Újrakezdés?

• Gyökeresen eltérő a helyzet ma, 2002 évhez képest.
• A kilencvenes évek közgazdasági eszméi súlyosan sérültek.
• A bizalom kérdése tőke a mai világban. Ennek hiánya még a jó szándékú gazdaságpolitikai elképzeléseket is zátonyra futtathatja.
• A kormány rendelkezik azokkal a képességekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy gyorsan reagáljon a változásokra.
• Szükséges a támogatás-politika teljes átgondolása.
• Túlzott deficit eljárás alatt vagyunk, mint legrégebbi "bűnösök" az EU-ban. Magyarországnak elemi érdeke, hogy ebből kikerüljön. Jelentős kiigazítás történt 2007-ben, de nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
• Alapvető cél, hogy javuljanak az országunkat érintő hitelminősítések.
• Fontos az euró övezethez történő mielőbbi csatlakozás.
• A beruházás a növekedés sarokköve. Ahogyan Fülig Jimmy^* mondta: Mit ér a szerencse, ha elfogyott a szivar?
• Áttörést kell elérni a foglalkoztatás terén. Fölül kell vizsgálni az "Út a munkához" programot és a centralizáltság felé kell elmozdulni. Reális cél az egy millió új munkahely.
• Fontos a megtakarítások ösztönzése.
• Az idei évben a 3,8% hiánycél tartható.
• El kell ismerni, hogy volt némi zavar a kormányzati kommunikációban.
• Magyarországnak Közép-Európa legversenyképesebb országává kell válnia!

* Fülig Jimmy - Rejtő Jenő (1905 - 1943) figurája a "Piszkos Fred, a kapitány" című regényben.

Őfelségem, I-ső Fülig Jimmy naplójából: Rájöttem, hogy uralkodni nem is nehéz, csak trónhoz jusson az ember ebbe a tolongásba. Mer az egész világ olyan mint egy nagy tolongás: hol elől van az ember, hol hátul.

"A cirkáló elindul utolsó útjára, de mit ér a szerencse, ha elfogyott a szivar. A szenvedők sem maradnak magukra." - az idézet Rejtő Jenő "Az elveszett cirkáló" című regényéből származik.

Az oldal elejére >>>

Török Ádám akadémikus, egyetemi tanár (Pannon Egyetem), a Költségvetési Tanács tagja, az MKT alelnöke

A költségvetési politika a fenntartható növekedés szolgálatában

• Az adósságválságok megelőzése nemcsak a pénzügyi károk miatt fontos

• A magyar állampapírok kockázati felára újból a legmagasabb a régióban
• 2010-ben (GR!) a piac sokkal érzékenyebbé vált

  - a kommunikációs hibákra

  - a gyenge fiskális teljesítményre

• Az EU stratégiája a tagországokkal szemben:

  - A potyautas fiskális politikai viselkedés visszaszorítása.

  - A transzparencia és a számon kérhetőség növelése.

  - A tagországok „ösztökélése” a fenntartható fiskális politikára – a fenntarthatóság visszaállítására.

  - A nemzetközi piacok, a befektetői közösség bizalmának tartós visszaszerzése.

• Magyar kilátások:

  - Fokozott nemzetközi figyelem a magyar fiskális teljesítmény és átláthatóság iránt több irányból: EU, nemzetközi piacok, hitelminősítők.

Az oldal elejére >>>

Balázs Péter egyetemi tanár (CEU), az MKT alelnöke

Fordulat az európai integrációban

Vigyázni kell az ígéretekkel! Az Európai Unió induláskor kinyilvánította, hogy főszerepet kíván játszani és azt a célt tűzte ki, hogy a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdasága lesz. A nem kis vállalkozás három területet ölelt fel:

• Közös pénz
• EU Alkotmány
• Nagy bővítés

Az eredmény nem túl rózsás, úgy is mondhatni, hogy a nagyra törő célkitűzésekből nem lett semmi:

• A közös pénz csonka toronyként, még várat magára, egymást ellenőrizzük,
• Az EU Alkotmány, mint Déva vára újból és újból megbicsaklik, az egyesült államok perspektívája távolodik. Az intézkedések folytán az Unió olyanná vált, mint az autó, amelynek minden alkatrészét kicserélték, csak a rendszáma maradt.
• A 27 tagállamot és a három várakozót 930 nagykövet képviseli egymásnál és az uniónál. Akár a legjobb munkahelyteremtésnek is lehet tekinteni.
• Bonyolulttá vált az Unión belüli diplomácia.
• Kiéleződtek a célkonfliktusok.
• Igazi kihívássá vált a politikailag önálló államok által egységes pénzügyi rendszert kiépíteni.
• Még a Monarchiára emlékeztető közös külügy, pénzügy és hadügy is problémát jelent amikor a függetlenségüket féltő nemzetállamoknak meg kell állapodniuk egymással.
• Az EU egy olyan család, amelyben nem vagyunk egyenlőek.
• A négy visegrádi ország alig beszél a saját biztosával, mert őket az előző kormány jelölte.

  A következő EU költségvetés nekünk dolgozhat, mert mi fogjuk ellátni az elnöki teendőket.

• A lengyelek biztos, hogy nagyon készülnek az elnökségre.
• Jó lenne, ha ezt mi is komolyan vennénk, mert jó esetben legközelebb tizennégy év múlva adódik hasonló alkalom. Nem ártana országzászlóink mellé kitűzni az EU zászlaját és foglalkozni ezzel a kérdéssel, legalább akkor, amikor a nagyköveteinkkel konzultálunk. Egy millió munkahely, úgy mint a nagyotmondó juhász, a mesék birodalmába tartozik. Egy kormány négy éven túli (kormányzati cikluson túlmutató) ígéreteit nemzetközi szinten nem szokták figyelembe venni. Át kellene gondolni, hogy mi az, amivel mi hozzá tudunk járulni a közösség belső szervezetének ésszerűsítéséhez és amivel emlékezetessé tudjuk tenni elnökségünket a többi államok szemében.

Az oldal elejére >>>

Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár, a SZTE rektora

Válságkezelés a kutatás-fejlesztésben és a felsőoktatásban

• A válságkezelés rövidtávú eszközei:

  - Bankszektor

  - Ipar (például autóipar)

  - Adócsökkentés

• Innováció a válságok idején:

  - Az innovatív cégek kisebb valószínűséggel csökkentik K+F kiadásaikat.

  - A krízis visszafordíthatja az EU országok közötti konvergenciát az innovációs teljesítményben.

  - A korábban költségvetési támogatásban részesülő vállalatok jobban megőrzik K+F kiadásaik volumenét.

• A válságkezelés hosszútávú eszközei:

  - Infrastrukturális fejlesztések.

  - Kutatás-fejlesztés, innováció támogatása.

  - Oktatás támogatása.

  - "Zöld ipar" támogatása.

• Miért hasznos az innováció?

  - Segít az átstrukturálásban (kreatív rombolás).

  - Pozicionál a fellendülés kihasználására.

  - Az innováció támogatásának nagy a társadalmi megtérülése (spillover hatások).

• Milyen az innováció megtérülése?

  - Több tényezős termelékenység növekedés(multi factor productivity, MPF) 35-88%

  - Endogén modellek (Grilliches, Romer, stb) 20-50%. Az Endogén modellek nagyon fontosak, csak nem tudjuk, hogy mit mérnek.

  - Jones & Villiams (1998) alsó korlát 30

  - Vállalati megtérülés = 7-14% Társadalmi megtérülés = 30-50%

• Sikertörténetek:

  - Finnország (90-es évek eleje). Négy éven át 2-2,5% GDP csökkenés, munkanélküliség 17%, állami kiadások drasztikus csökkentése, adóemelés. De: oktatás és KFI kiemelt támogatása.

  - Dél-Korea (90-es évek vége). Tömeges elbocsátások, BERD drasztikus csökkenése. Megoldás: oktatás támogatása, GOVERD radikális megemelése, speciális törvény a start-up vállalatok támogatására (1998).

• Aki a következő évekre fellendülést ígér az vagy csúsztat, vagy csal.
• Az államnak kockázati tőkésként kell viselkednie.
• A világpiacot nem muszáj leigázni! Elég megélni rajta.
• A választás előtt értelmes kérdést feltenni nem szabad, mert esetleg még hirtelen választ kapunk rá. Mint a szülő, aki meggondolatlan ígéretet tesz a gyermekének, aztán kész a baj.
• Át kell gondolni az oktatási infrastruktúrát. Ha valahol működik egy jó szakközépiskola, akkor a település vezetése mindent megtesz, hogy főiskolává léptessék elő. Ahol pedig egy elfogadható minőségű főiskola található, ott addig lobbizik a város, amíg nem csinálnak egy rossz egyetemet belőle.
• Az innováció támogatási rendszere 2010-ben leállt.

Az oldal elejére >>>

I. Makrogazdaság Elnök: Bod Péter Ákos egyetemi tanár, BCE, az MKT alelnöke

Mellár Tamás egyetemi tanár (PTE), a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója

Az új gazdaságpolitika körvonalai

A régi gazdaságpolitika megbukott.

- Alacsony a potenciális növekedési ütem.

- Magas az államadósság.

- Magas a munkanélküliség.

- Külső/belső egyensúlyvesztés.

- Továbbra sem tudunk felzárkózni a fejlett országok táborába - az egy főre jutó GDP alapján stagnálunk.

- Az elhúzódó világgazdasági válság új válaszokat igényel a régi kérdésekre.

Követelmények az új gazdaságpolitikával szemben:

- Tartsa be az egyensúlyi követelményeket, de ne legyen destruktív-

- Biztosítsa a növekedés feltételeit, állítsa növekedési pályára a gazdaságot.

- Számolja fel a duális gazdaságot, legyen modernizációs jellegű.

- Oldja a területi feszültségeket, gondoskodjon a vidék gazdasági felzárkóztatásáról.

- Csökkentse a jelentős jövedelem-különbségeket, erősítse meg a középosztályt.

A nyereségadó csökkentése 10%-ra évenként 100-110 milliárd kiesést jelent a költségvetés számára.

Az egykulcsos SZJA bevezetése tovább rontja a költségvetés pozícióit. Bevezetése versenyképességi szempontból szükséges lehet. Szociálisan igazságtalan, még akkor is, ha lesz benne családi kompenzáció.

A bankadó hatása a Költségvetési Tanács becslése szerint 50 milliárd GDP csökkenést jelent. A kivetett bankadóból mintegy 80 milliárd lakosságra történő áthárítása várható. Még ha túlzottak is ezek a becslések, a negatív hatással mindenképpen számolni kell.

Mozgástér és lehetséges források:

- magán nyugdíjpénztári elszámolások,

- támogatások és adókedvezmények megszüntetése (1000-1000 milliárd forrás),

- államigazgatási reform (önkormányzatok, államapparátus).

Az Új Széchenyi Terv hét fő irány jó, bár nem homogén (keverednek benne az ágazati és funkcionális elemek (de hiányzik pl. az informatika).

Szükség lenne egy modernizációs programra, amely tartalmazná:

- A nagy elosztási rendszerek reformját (oktatás, egészségügy, nyugdíj-rendszer) és a közigazgatási reformot.

- Megfogalmazná az új monetáris és fiskális politika alapelveit.

Fel kellene ismerni, hogy a reformok számára kivételesen kedvező a nemzetközi és politikai helyzet.

Az oldal elejére >>>

Vértes András elnök, GKI Gazdaságkutató Zrt.

Öngólok után – kell egy gazdaságpolitika

• Az egymillió új munkahely (amennyiben ez egyenlegként értelmezendő) csak álom.
• Az új kormány pontosan az ellenkező irányba indult.
• Nem lehet ugyanazt csinálni, mint ellenzékben.
• Van három dolog, amely nem fér össze:

  - Egyensúly

  - Nincs átalakítás

  - Adócsökkentés

• A társasági adó csökkentés semmit sem segít. Ebben a sávban egy darab Kkv sincsen!
• Súlyos károkat okozó adó bevezetése történt a pénzügyi szektorban, amely jelentősen fékezi a gazdasági folyamatokat.
• A bankadó a valódi megszorítások helyett van.
• Az EU környezetben történő konfrontatív magatartás kedvezőtlenül árazza be a piac.
• Az EU magatartása fokozatosan keményedik, ami helyes, ugyanakkor merevedik is, ami helytelen.
• A magyar gazdaságot az export húzza. A belföldi piac növekedésére támaszkodni irreális.
• Az euró alapú hitel beszüntetése logikátlan. Éppen az euro alapú hitel segíthetne az árfolyamkockázat kivédésében.
• A forinthitelekkel legalább ugyanakkora probléma van, mint a deviza hitelekkel.
• Fix euro csatlakozási pálya kellene 2014-2015 évre.

Előrejelzés 2010-11-re

Az oldal elejére >>>

Bod Péter Ákos egyetemi tanár, BCE, az MKT alelnöke

Gazdaságpolitikai mozgástér

Szuverenitás: jogi fogalom, az állam döntéseinek kikényszeríthetőségére vonatkozik (Jean Bodin, XVI. sz).Az alattvalók (állampolgárok) felett gyakorolt uralom, amelynek jegyei: a törvényalkotás, a hadüzenet és a békekötés joga; a tisztviselők kinevezési joga; a legfőbb bírói fórum; a kegyelmezés; a pénzverés, a súlyok és mértékegységek megállapítása; az adókivetés joga.

A gazdaság világa interdependens: annyi a kölcsönös függés és önkéntes szerződéses kötelem, hogy a gazdasági szuverenitás vagy pénzügyi szuverenitás fogalmát nem használják.

Az IMF belátta a realitásokat 2009-ben, de az IMF (EU) 2010-ben nem állt készen „waiver” megadására. A magyar költségvetési mozgástér-bővítés indokai (kínálati oldali gazdaságélénkítés; öröklött költségvetési megcsúszások, prociklikusság) külön és együtt nem bizonyultak elégségesnek.

A deficitek évei után most nem maradt tér anticiklikus költségvetési politikához.

Amin nem lehet/érdemes változtatni:

• Nagy adóssággal folyamatos finanszírozási kitettség jár – ingatag nemzetközi pénzügyi feltételek között.
• Az államháztartási egyenleg ma a leginkább figyelt mutató - és az is marad.
• EU-pozíciónkat országméretünk korlátozza (sem stréberként, sem kekecként nem tágítható a keret).
• A közös európai valuta átvétele nemzeti érdekünk, jól működő európai mechanizmusok javunkra válnának (akkor is, ha ‘szuverenitás-vesztéssel járna az átvételük).

Az oldal elejére >>>

Kovács Árpád egyetemi tanár, SZTE, az MKT elnöke

Gondolatok a cselekvési forgatókönyv-választás dilemmájához

Költségvetési politika nélkül egy országnak nincs szuveranitása.

Nagyon korlátozott a mozgásterünk. Ezt tudomásul kell vennünk. Kopaszak vagyunk! Hozzánk képest Münchausen^* báró hajas baba volt.

A kormányzás mozgástere

Külső adottságok:

• az eladósodottság determinációi - óriási állam-háztartási teher, nincs lehetőség kormányzati források bevonásával a mesterséges élénkítésre,
• kapcsolódások a világgazdasághoz, világgazdasági feltételek - stagnáló tendencia, visszaesés veszélye,
• integrációs adottságok - forrásbevonási lehetőségek és alkalmazkodási kényszerek.

Belső feltételek:

• társadalom állapota (örökség, értékrend, adaptáció),
• a gazdaság állapota (gazdasági örökség).

A lefelé pörgő spirál megállhat, s bízhatunk, ha….

• A külföld bizalomvesztését sikerül feloldanunk, elfogadtatnunk, hogy bár a konvergencia kritériumokat, a ECOFIN előírásokat korábban sohasem teljesítettük, mostantól más lesz, megszűnnek a jelenlegi időszakot még jellemző kommunikációs egyenetlenségek.
• A hitelekhez jutás a pénzpiacokon kedvezőbb feltételű lesz, megváltozik az a trend, hogy pl. a hitelminősítés szerint befektetésre nem ajánlott Lettország és Törökország jobb adottságokkal jut hitelhez mint mi.
• A belföldi megtakarítási hajlandóság tovább javul, a költségvetés finanszírozásának egyensúlyában növekvő mértékben lehet számítani belső, lakossági forrásokra.
• A magyar kormányzati gazdaságpolitika fókuszában a gazdasági szereplők versenyképességének javítása lesz, akikben lesz annyi alkotókészség, hogy a jobb lehetőségekkel élni tudnak, s nem mindent (piacot, ötletet, innovációt, támogatást) az államtól várnak.
• Az alapvető állami feladatok hatékonyabb ellátása, a költségvetési kiadások szelektív csökkentése folytatódik.

  - Érvényesül a munkavállalásra ösztönző újraelosztás;

  - Egyszerűbb lesz adózás és alacsonyabb adókulcsok terhelik a munkajövedelmeket;

  - Munkaerőpiachoz igazodó képzés indul meg;

  - Hatékonyabb és a gazdaság igényeihez jobban igazodó EU-forrásfelhasználás lesz a jellemző;

  - Folytatódik a dereguláció, a bürokratikus kötöttségek csökkentése, a szabályok egyszerűsítése.

  - Az export csökkenés mérséklődik, az euró leértékelődése segíteni fogja az EU (német) export jelentős fellendülését.

  - A GDP visszaesésében bekövetkezett fordulat tartós lesz, és a növekedés az inflációs hatásoktól megtisztítottan is valóság lesz.

  - Késleltetetten, de újra beindulhat egy exportvezérelt gazdasági növekedés.

  - A háztartások fogyasztása, a közösségi fogyasztás és a beruházások süllyedése lefékeződik.

  - A külső feltételek javulnak, az euró zóna úrrá lesz bizalmi válságán.

* A nagyotmondás világbajnoka, a füllentés Picassója báró Münchausen (John Neville), aki valódi személyiségként a 18. században élt.

Az oldal elejére >>>

Csermely Ágnes igazgató, MNB

Válság az eurózónában – kihívások és válaszok

Az EU államok a válság kezelése érdekében nem pénzt vontak el a bankszektorból, hanem éppenséggel pénzt toltak be.

Nem átmeneti, hanem tartós növekedést generáló intézkedésekre van szükség.

Egy nyitott, kicsi gazdaságban a gazdasági növekedést egyedül az export tudja felpörgetni és nem a belső növekedés.

A közös valuta és az árstabilitást célzó monetáris politika önmagában nem elég a pénzügyi egyensúly megteremtéséhez.

Új fékek kellenek, amelyek segítenek elkerülni a túllövéseket.

Fegyelmezett de legalábbis szigorúan monitorozott Európa. Kérdés, hogy ki fogja betartani és mitől fogunk növekedni.

Az oldal elejére >>>

Cserháti Ilona, az ECOSTAT Gazdaságmodellező Műhelyének vezetője

A belső kereslet szerepe a kilábalásban

Az exportdinamikát zömmel a külföldi tulajdonú vállalatok termelése adja.

A belföldi tulajdonú gazdaság stagnál.

A támogatások reálnövekedési hatása a termelékenykülönbségből adódóan ebben a szektorban kisebb lehet.

Alacsony a kapacitáskihasználtság: a beruházás ösztönzés hatékonysága általában is kisebb, így várhatóan csak lassan dinamizálódnak a beruházások.

A kínálatösztönzés egyik problémája, hogy a hazai. vállalkozási szektor reálhozadéka csak lassan emelkedik.

A beruházás-ösztönzés nehézkes: a kapacitás- kihasználtság szintje jelenleg alacsony, a keresleti várakozások nem túlságosan derűlátóak.

Az oldal elejére >>>

Barcza György elemzési igazgató, K&H Bank

A válság tanulságai egy elemző számára – feltámad a pannon puma?

Helyzetkép 2010 októberben:

• 'L’ alakú kilábalás a világban; tartósan alacsony növekedés
• rövid kamatok 0-1% között, 10 éves kamatok 2,5% körül
• fenntarthatóság szerepe felértékelődik
• Ázsia a növekedés motorja – alacsony adósság és adóteher, de a monetáris ösztönzés miatt ingatlanbuborék jelei Kínában és egyes országokban
• fenntartható pályára álló eladósodott országok vonzók a szuverén kockázat és magas hozam miatt
• Magyarország fenntartható pályára állt, de adósság miatt sérülékeny, érzékenyen reagál a hangulat változására

A válságból való kilábalás – mint a ‘70-es években

A keynesiánus iskola hatástalanná vált

• keresleti oldali ösztönzők hatékonysága a globalizáció miatt kisebb
• állami és magánszektor eladósodása miatt a fiskális és a monetáris lazítás is hatástalanná vált
• kínálati politikák előtérbe kerülhetnek
• adócsökkentés és jóléti intézmények hatékonyabbá tétele
• nemzetgazdaságok közötti versenyben a vagyoni helyzet felértékelődik
• az eladósodott országok tartósan leszakadhatnak a vagyonosoktól

Az oldal elejére >>>

Közgazdaságtudomány és Oktatáspolitika

A foglalkoztatás és a szakképzés kapcsolata

II. Bankok és közpénzügyek Elnök: Asztalos László ügyvezető igazgató, Tolerancia Kft.

Elképzelések a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létrehozásáról

Hová tűnt a devizagazdálkodás fénye?

Az egészségügy finanszírozása - tudjuk-e, mit vegyünk milliárdokért?

Az egészségügy közgazdasági és makrogazdasági összefüggései, és erre alapozottan a nemzeti egészségügyi stratégia szükségessége

Az előrelátást nehezítő átláthatatlanság a költségvetés tervezésében és végrehajtásában

Az új bázeli szabványok, az új európai felügyeleti rendszer – és ami még „hátra van”

László Csaba partner, KPMG

Adótudatosság és a magyar néplélek

Botos Katalin egyetemi tanár, PPKE

Magánhasznok, közköltségek – a pénzközvetítés nehézségei és a válság

Az oldal elejére >>>

III. Gazdaság- és vállalkozásfejlesztés Elnök: Baráth Etele c. egyetemi tanár, BCE

Fejlesztéspolitikai helyzetkép

A Széchenyi-terv kiindulópontjai

Jelzőőrök nélkül a pálya beláthatatlan – Rendet kell tenni a gazdaságban

Fejlesztéspolitika válságban és válság után

A közigazgatás szerepe a gazdasági-társadalmi jólét és a versenyképesség javításában

Egy elhanyagolt szegmens: a gyorsan növekvő kisvállalatok

Válságkezelés rövid és hosszú távon

Kkv-k – Ajándék nem, visszaforgó igen

Az oldal elejére >>>

IV. Nemzetközi gazdaság

Elnök: Nyíri Iván elnök, az MKT Nemzetközi Gazdaság Szakosztálya

A rossz paradigma

A kormányzat külgazdaság-politikája, tervek az adósságteher kezelésére és az exportvezérelt gazdasági növekedés beindítására

Az államháztartás hiánya és a külső adósságállomány kapcsolata, összetétele

A magánszektor eladósodottsága – magánvétkek, közös terhek

Beindult-e a mozdony? A válság, a pénzügyi egyensúlyhiányok kezelése és növekedés-ösztönzés Németországban

Kell-e tartani a deficitcélt?

Mit kíván a külföldi befektető? Alacsony adót vagy költségvetési fegyelmet?

Exporthitel-biztosítás: bevált eszköz az exportvezérelt növekedés eléréséhez

Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet Igazgatója

A kalandozások korának vége (Írásbeli hozzájárulás a vitához)

Az oldal elejére >>>

V. Informatika

Elnök: Pongrácz Ferenc mb. vezérigazgató, IBM Magyarország

...válság van, a keservIT!

Az adóforradalomról

Kis Gergely ügyvezető igazgató, GKIeNet

Az állami szerepvállalás értékelése a magyarországi szélessávú infrastruktúra-fejlesztésekben

OPEN Szeged koncepció

Információ- és tudáskormányzás – túl az információ- és tudásmenedzsmenten

Az adatvizualizáció szerepe a döntéselőkészítésben

Intelligencia okosan: hogyan és mire használjuk az üzleti intelligenciát a válságos időkben (és máskor is)

A fizetési rendszerben várható változások

Multinacionális vállalatok globalizált ERP-modelljei, fejlődési tendenciák

Az oldal elejére >>>

VI. Klíma, energia, zöld gazdaság

Elnök: Kerekes Sándor egyetemi tanár, rektorhelyettes, BCE

Magyarország fenntartható fejlődésének kulcskérdései: hosszú távú energiastratégia, zöld gazdaságfejlesztés

Rontja-e a klímaszabályozás a gazdasági konjunktúrát?

A nemzeti energiapolitika főbb irányai

Útjelzőket keresve – energiapolitika egy piaci szereplő szemével

Közlekedés és zöld gazdaságélénkítés

Zöld gazdaságélénkítés – ajánlások a magyar gazdaság számára

Alternatív üzemanyagok felhasználási lehetőségei a közforgalmú közlekedésben

Az oldal elejére >>>

ZÁRÓ PLENÁRIS ÜLÉS október 2.

Bod Péter Ákos egyetemi tanár, BCE, az MKT alelnöke

I. Makrogazdaság

Kivétel nélkül, magas színvonalú előadások hangzottak el.

A vita elsősorban az ország gazdasági szuverenitása körül alakult ki...

Asztalos László ügyvezető igazgató, Tolerancia Kft.

II. Bankok és közpénzügyek

A szekció munkája végig "telt ház" mellett zajlott.

László Csaba előadását az adótudatosságról és a magyar néplélekről hatalmas érdeklődés kísérte és ezért nagyon sokan állva kellett végighallgassák.

Kiemelten figyelemre méltó esemény, hogy Botos Katalin nem lépte túl a rendelkezésére álló időkeretet!

Baráth Etele c. egyetemi tanár, BCE

III. Gazdaság- és vállalkozásfejlesztés

Nincs több idő!

Ismerünk különböző szándékokat.

Nem világos, hogy az intézkedések a válság leküzdését, vagy a hosszútávú célok megvalósítását szolgálják.

A meglévő forrásokat az innovatív vállalkozások támogatására kell fordítani.

Óriási a bizalmi deficit a vállalkozások és az állam között.

Nyíri Iván, MKT Nemzetközi Gazdaság Szakosztály elnöke

IV. Adósságszolgálat és gazdasági növekedés

Magyarország finanszírozhatóságát nem javítja, ha csak a munkaerő exportjára hagyatkozunk.

Minden gazdasági probléma egy matematikai képletbe redukálható.

Pongrácz Ferenc mb. vezérigazgató, IBM Magyarország

V. Informatika

Öröm, hogy az összefoglalóra még maradt mínusz huszonhét perc idő...

Vámosi-Nagy Szabolcs betöltötte a hozzá fűzött reményeket és vonzotta a közönséget.

Az Open Szeged egy izgalmas kezdeményezés.

A szekcióban elhangzott előadások értékelése után az elnök közölte, hogy sikerült jelentős mértékben lefaragni a késést és a következő előadó számára már nulla perc áll rendelkezésre.

Kerekes Sándor egyetemi tanár, rektorhelyettes, BCE

VI. Klíma, energia, zöld gazdaság

Egy professzor megállapította, hogy az előadó teremben két diák tartózkodik. Kijött az előtérbe, hogy megvárja a többieket is. Miközben kint várakozott, azt észlelte, hogy három diák elhagyta a termet. Ekkor gyors fejszámolást végzett és arra a következtetésre jutott, hogy ha egy újabb diák be fog menni a terembe, akkor éppen nem lesz bent senki.

Nincs üzlet egy halott bolygón!

Fellegi Tamás miniszter, NFM

Erős állam az erős gazdaságért

Úgy akarjuk növelni a versenyképességet, hogy közben nem romboljuk a társadalmi szolidaritást.

Olyan megoldásokat részesítünk előnyben, amellyel a nemzet minden tagja nyerhet.

Csak egy erős állam képes a nemzeti érdek és a közérdek egyidejű megvalósítására.

Az első lépés a prioritások definiálása. Következő lépés pedig az akcióterv kidolgozása.

A világban jelentős prioritás elmozdulás tapasztalható.

A szabadpiac nem alkalmas arra, hogy szociálisan érzékeny legyen.

Szükség van az állam fokozottabb szerepvállalására, a szabályozó rendszerekbe történő beavatkozásra.

Félrevezető és veszélyes a piac és az állam szembeállítása.

Célunk, hogy gyarapítsuk a közvagyont és a vállalkozások versenyképességét.

Hat stratégiailag kiemelten fontosnak ítélt terület:

1. Fejlesztéspolitika - Széchenyi terv
2. Vagyonpolitika - az állami vagyon megóvása
3. Energetika
4. Közösségi közlekedés
5. Kiemelt szerződések, állami támogatások
6. Infokommunikáció

2011-től egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb lesz a pályázati rendszer.

Nem csak azért vagyok felelős, amit megteszek, hanem azért is, amit elmulasztanék megtenni.

Az oldal elejére >>>

Kármán András államtitkár, NGM

Új követelmények a nemzetgazdaság finanszírozásában

Szász Károly elnök, PSZÁF

A magyarországi pénzügyi szektor aktuális kérdései - a PSZÁF tervei és stratégiája

Karvalits Ferenc alelnök, MNB

Kilábalás a válságból: mit tehetünk és mit nem?

Magyarországnak új növekedési modellre van szüksége. A finanszírozásnak sokkal inkább támaszkodnia kella lakossági megtakarításokra.

A háztartások mérlegeinek a kiigazítása közép távon is visszafoghatja a belső fogyasztást.Az adósság jövőbeni csökkenésének szükségessége:

• a meglepetés infláció - bizonytalan rövidtávú nyertes, biztos hosszútávú vesztes;
• az adósságcsökkentés halogatása rövid távon is előnytelen;
• az IMF megállapodás kondíciói csökkentették a költségterheket;

Mit tehet a kormány? - MNB tanulmány:

• az adórendszer reformja;
• az oktatás színvonalának emelése;
• a gazdaság duális rendszerének mérséklése.

Jegybanki szerep a hosszútávú kamatok alacsony szintre vitele.

Az oldal elejére >>>

Kovács Árpád egyetemi tanár, SZTE, az MKT elnöke

Elnöki zárszó

Az államadóság folyamatos csökkentése és a tartós strukturális reform prioritást kell élvezzen.

Egy holland tanulmány szerint négy változást generáló terület van:

1. politika;
2. közigazgatás;
3. üzleti élet;
4. civil szerveződések.

Az eddigi úton nem tudunk tovább menni. Ahhoz, hogy előre tudjunk jutni, a váltót át kell állítani.

Ha nem fogalmazzuk meg, hogy kik vagyunk, akkor azt sem tudjuk megfogalmazni, hogy mit akarunk.

Az oldal elejére >>>

A szerkesztők által önkényesen kiemelt gondolatok, nem feltétlenül tükrözik az egyes előadók mondanivalójának a lényegét!

Ha kiegészítő információkat szeretnél megjeleníteni egy-egy előadáshoz kötődően, vagy helytelenül megfogalmazott gondolatokat kívánsz korrigálni, akkor az alábbiakban található űrlap segítségével megküldheted számunkra.

Az MKT honlapján számos előadás teljes anyaga elérhető: http://www.mkt.hu/hirek.php?w=268

Az oldal elejére >>>

Szegedi Dóm - koncert

1914. június 21-én történt meg az ünnepélyes alapkőletétel, ám egy hónappal később a világháború miatt néhány évre leállt az építkezés. A tornyok alsó harmadánál látható márványsáv ezt örökíti meg a Szózat szavaival: "Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért 1914-18". A háborút követően csak 1923-ban folytatódhattak tovább az építési munkálatok. Az ünnepélyes templomszentelésre 1930. október 24-én került sor, a Csanádi Egyházmegye alapításának 900. évfordulóján.

Szegedi Dóm

St.Martin

"A nyugtalan kiváncsiskodó énem, a különböző zenei műfajok és az ezeket magával ragadó hangszerek, maga a csodavilág. Elvarázsolt a dob, lenyűgözött a basszusgitár,

a zongora, melyeket kipróbáltam, majd több évi gyakorlás után vizsgákat tettem a hangszerarzenálból. Különböző zenekarokban játszottam, itthon, külföldön, éjszakai lokálokban, világjáró luxushajón... Szerepeltem több hazai és külföldi lemezen."

Hivatalos oldal: http://www.stmartin.hu/stm.htm

YouTube: St.Martin - A szerelem himnusza (The anthem of love)

Az oldal elejére >>>

Fogadás és baráti találkozó a Hotel Forrásban szeptember 30.

Balogh Tamás ügyvezető igazgató

Bízza ránk rendezvényét, dőljön hátra a székében, majd mosolyogva búcsúzkodjon elégedett vendégeitől!

A rendezvényeket kreatív koncepció köré építjük, ezzel is maradandó élményt nyújtva a vendégeknek, résztvevőknek.

http://www.clubservice.hu/

Nemzetek Vacsoraestje

A Közgazdász Vándorgyűlés résztvevői az első este folyamán a szálloda vendéglőjében rendezett fogadáson vehettek részt.

Az oldal elejére >>>

Vacsora a Fehértói Halászcsárdában október 1.

Fehértói Halászcsárda és Panzió - Szeged

A halászlé kedvelők zarándokhelye. A több ezer hektáros halastavak mellet 1938 óta üzemel a Fehértói Halászcsárda. A tórendszert üzemeltető halgazdaság által tenyésztett, különlegesen ízletes ponty, a makói hagyma, és a szögedi paprika felhasználásával készül a világhírű szögedi pontyhalászlé. Természetesen bőven akad a hálóba harcsa, süllő, busa melyekkel tovább lehet fokozni a betérő vendégekre váró gasztronómiai élményt.

http://www.fehertoihalaszcsarda.hu/index.php?id=csarda

Szeged Táncegyüttes Egyesület

Az 1955-ben alakult Szeged Táncegyüttes Szeged legnagyobb létszámú és legrégebbi múltra visszatekintő hagyományőrző és hagyományápoló együttese, mely a város kulturális-közművelődési és művészeti életében évtizedek óta meghatározó szerepet tölt be. 2004. után 2009. januárjában újabb öt évre szóló együttműködési megállapodást kötött Szeged Megyei Jogú Város a Szeged Táncegyüttessel.

http://www.szegedtancegyuttes.hu/index.php

Fehértói Halászcsárda - hangulatteremtés felsőfokon

Halm Tamás a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára (balról)

A főszervező ügyel a részletekre és mindig segítőkész.

A teljes feltöltött képanyagot tudod itt megtekinteni

Gondolatok és pillanatképek a vándorgyűlésről

Napfényfürdő Aquapolis Szeged - Hunguest Hotel Forrás, Szeged

A több mint 6 milliárd forintos új beruházás eredményeként (projektérték több mint 8 milliárd forint) a szegedi Belvárosi híd újszegedi hídfőjénél található egykori Ligetfürdő helyén egy minőségileg új, a korábbinál nagyobb kapacitású wellness-, gyógy- és fürdőkomplexum, a Napfényfürdő Aquapolis Szeged vár minden korosztályt.

http://www.hunguesthotels.hu/hu/hotel/szeged/hunguest_hotel_forras/

Vissza az elejére